Van víz! 🎉
Egyszer volt már így, hogy kiposztoltam valami rosszat, és szinte azonnal helyre jött. Ezt a posztolás-dolgot lehet, hogy be kéne vezetnem mindenre, ami nem jó? 😉
Mivel ma kedd van, és mi menetrend szerint kedden, szerdán, szombaton és vasárnap kapunk vizet, reggel az első dolgunk volt ellenőrizni, hogy jön-e a víz. Csalódottan vettük tudomásul, hogy nem. 🙁 Az utolsó esélyünk így – gondoltuk – a holnap maradt, mert ha holnap se lesz víz, akkor legalább hétvégéig kell túlélnünk víz nélkül valahogy… De aztán amikor sötétedéskor mentem elhúzni a függönyöket, hallottam, hogy “ömlik” a víz a tartályba. (Az ablak alatt van a tartály.) Úgyhogy most nagy az öröm. 😀
A tegnapi vész-feltöltés segített sokat, de például fürödni lavórból kellett, mert annyi víz nem volt a tartályban, hogy a nyomás elég lett volna a zuhanyhoz. (Mondjuk, a hálószobához tartozó fürdőszobában amúgy is mindig nagyon alacsony a nyomás…)
Meg persze még a szokásosnál is jobban takarékoskodtunk a vízzel. Normálisan is elég spórolósak vagyunk (én környezetvédek, Tom pedig hozzászokott a víztakarékossághoz a faluban), de most még inkább odafigyeltünk a vízfogyasztásra. Annyira, amit normál napi tevékenységben nem is tudnánk tartani. Nem mostunk, ritkábban zuhanyoztunk (30 foknál a napi három zuhany általában minimum, most megpróbáltuk eggyel, max. kettővel túlélni, de én utáltam nagyon), a WC (mint legnagyobb vízfogyasztó) lehúzási szokásaink is megváltoztak (nem lehúztuk, hanem vödörrel öntöttük le, ami azért sajnos nem annyira hatékony), sőt a mosogatást is egy alkalomba sűrítettük (amitől két napja úgy néz ki a konyhám, mintha bomba robbant volna benne). Szóval csupa olyan dolgon tudtunk a vízzel spórolni, ami ideig óráig tartható, de hosszú távon ebben a formában nem túl szerencsés.
Mindenesetre hasznos tapasztalat volt. Ráadásul mi másokhoz képest tök jól megúsztuk, mert van elég víztartályunk is és nem is használunk sok vizet, úgyhogy eltelt minimum egy hét, mire egyáltalán észrevettük, hogy nincs víz. 🙂 De ezentúl biztos, hogy még inkább tudjuk értékelni a vizet…
Még egy gondolat, aztán lezárom a víz témát. 🙂
Emlékeztek? Decemberben volt egy kezdeményezésünk Adventi hálanaptár néven. Ott az egyik pont, amiért hálát kell adni, a víz. Bevallom, amikor a kihívást csináltam, még nekem is nehéz volt néha belegondolnom abba, hogy mennyire hálásnak is kell lennünk olyan apró dolgokért, amiket természetesnek veszünk, pedig én 3 éve élek Kenyában, keveredek a helyiekkel, és látom, hogy milyen körülmények között élnek itt sokan. Biztos, lehet folyó víz és áram nélkül élni, de őszintén szólva, én nem szeretnék.
Ez pont két olyan civilizációs vívmány, amelyeket ésszel használva jóval könnyebbé és kényelmesebbé teszik az életünket. Nem kell egyiket sem gondolkodás nélkül, pazarolva használni, de ha odafigyelünk a körültekintő használatukra, akkor igenis kellene, hogy a Földön mindenki hozzáférjen mindkettőhöz. Szomorú, hogy ez ma még nagyon nem így van. 🙁